A tengerimalac, Dél-Amerikából, az Andok hegység mérsékelt éghajlatú területeiről származik. Európába a XVI. században holland hajósok révén került. Gyermekek és felnőttek körében egyaránt kedvelt, viszonylag könnyen kezelhető, tartható, ártalmatlan kisállat.

A simogatást jól tűri. Egy tengerimalac átlagosan 5-7 évet élhet.

Egy vagy több tengerimalacot szeretnénk?

E kedves kisemlősök szelídített változataiban is fennmaradt a társas ösztön. Fontos, hogy saját fajtájukkal kapcsolatban maradjanak. Ha azt akarjuk, hogy tengerimalacunk jól érezze magát, vegyünk mellé társat. A legjobb, ha két hímet vagy két nőstényt tartunk együtt, így elkerülhetjük a nem kívánt szaporulatot.

Egy felnőtt és egy kölyök hím hamar összebarátkozik, bár a fiatalabbik ivaréretté válása után kialakulhat némi dominancia harc, de ez nem szokott komoly verekedéssé fajulni. Jó, ha elegendő táplálékkal látjuk el őket, hogy emiatt veszekedés ne törjön ki. Két felnőtt hím nagyobb életteret igényel és mivel területvédők, szinte lehetetlen őket összeszoktatni. Folytonos veszekedésnek, verekedésnek tennénk ki őket. Az első órákban, napokban szoktassuk őket össze, tartsuk őket megfigyelés alatt, és addig ne engedjük őket egy ketrecben élni, míg nem bizonyosodtunk meg arról, hogy elfogadták egymást. Ha verekedést észlelünk, mindenképpen, egy időre válasszuk őket szét.
Két nőstény általában a legjobb társítás, ritkán utasítják vissza egymás társaságát, csak erősen domináns vagy agresszív egyéneknél fordulhat elő verekedés.
Egy nőstény és egy hím tartása jó, de tudnunk kell, hogy a nőstények általában 35 naposan, a hímek pedig általában 60 naposan ivarérettekké válnak. Ha e társítás mellett döntünk, néhány alapszabályt ismernünk kell, különben sok utódra számíthatunk, és így a nőstény egészségét, vagy akár az életét is veszélyeztethetjük. 4-6 hónaposnál fiatalabb nőstény szaporításra nem ajánlott. 8-10 hónapos koráig lehet (de nem szükséges!) fedeztetni, ha azonban egyéves koráig nem szült, szaporítása később már nem ajánlatos.

Figyelem! A nőstény mindjárt a szülést követő órákban újra vemhes lehet, ha hím marad a közelében (!). Négy hetes korukban a kölyköket nemek szerint szét kell választanunk, az anyjukkal csak a nőstények maradjanak. A gyakori fialás a nőstény számára egészségtelen, ezért a kölykök elválasztása után legalább 2 hónapot pihentetnünk kell, vagyis a hímtől ajánlatos külön tartanunk.
Sohase tartsunk két vagy több hímet egy nőstény mellett. A hímek, a nőstények jelenlétében vetélytársakká válnak, verekedni fognak, súlyos: akár életveszélyes sebeket ejtve egymáson. Ha már van a házunkban tengerimalac, az újonnan, állatkereskedésből vagy tenyésztőtől származó malackát ajánlatos megfigyelés alatt tartani vagy állatorvoshoz elvinni, hogy biztosak legyünk abban, hogy megelőzzük az esetleges fertőzéseket. Fontos! Tengerimalac mellé sose helyezzünk más állatot (nyulat, hörcsögöt stb.), mivel mások az igényeik, szükségleteik.

Életterének megválasztása

Az emberközelben tartott tengerimalac hamar megszokja a zajokat, társaságunkat, és barátságossá válik, így alkalmas arra, hogy lakásunkban tartsuk. A számára megfelelő környezeti hőmérséklet a 18-22° C szobahőmérséklet. Ügyeljünk arra, hogy hirtelen hőingadozásnak ne legyen kitéve. Ha nem lakásban tartjuk, a tengerimalacnak szánt helyiség hőmérséklete ne szálljon 10-12°C alá, s ami a legfontosabb, jól szellőztethető, de huzatmentes legyen. Ha választhatunk, tartsuk minél tágasabb ketrecben. A megfelelő választás egy mély tálcás ketrec, melynek mérete legalább 90x50x40 cm (h/sz/m) vagy ennél nagyobb. A ketrec alja sose legyen rácsos vagy lyukacsos, mert a tengerimalac lába rendkívül érzékeny. Üvegterrárium nem ajánlott, mert nem szellőzik eléggé, a szagok bent rekednek (főleg nyáron egészségtelen) és a hangok nem jutnak el megfelelően hozzá, így ijedősebb is lehet. Alomként használhatunk száraz faforgácsot. Ne legyen gyantás, aromás, mert a tengerimalac szaglása kifinomult, s a magas gyantatartalmú forgács szaga megölheti a tengerimalacot. A cédrus- és a zöld (nem szárított) erdeifenyő-forgács magas gyantatartalma miatt rendkívül mérgező, ezeket sose használjuk alomnak. A vizelettől keletkezett szagok is veszélyeztetik a tengerimalac egészségét, ha az almot nem cseréljük idejében. Az alomcsere gyakorisága az állatok számától, az alom minőségétől és a ketrec nagyságától függ. Ne használjunk sohasem fűrészport, nagyon egészségtelen! Ajánlott továbbá a kukoricacsutka darálék vagy, bár drágább, de nagyon praktikus, a gyapotalom.
A tengerimalac szeret elrejtőzni, ezért igen szívesen fogadja, ha ketrecébe házikót teszünk. Mivel ezt is megrághatja, ennek anyaga sem lehet mérgező. Ha tehetjük, vegyük ki gyakran ketrecéből, és hosszabb-rövidebb időre engedjük szabadon. A helyiségben elektromos készülékhez (dróthoz), mérgező növényekhez - számos dísznövény ilyen - ne jusson, mert ezeket megrághatja. Itt is jó, ha berendezünk nekik fa vagy szalma házikóval, fa alagúttal egy kis területet, ahol lepihenhet, biztonságban játszhat, kergetőzhet, bujkálhat. Kertes házban igen jó ötlet kerti kifutóba helyezni. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy tűző napsugártól, ragadozó állat(ok) támadásaitól védve legyen.

Etetés

A tengerimalac számára az ivóvíz mindig elérhető közelségben legyen. A legjobb választás egy önitató, melynek használatára könnyen megtanítható, így a víz mindig tiszta marad. Naponta adjunk nekik friss, de ne hideg vizet. Ha tehetjük, kétszer is cseréljük vizét, és nyári melegben ügyeljünk arra, hogy ne algásodjon be, mert az megbetegítheti malackánkat.

Étrendjében a szénán és a zöldféléken legyen a hangsúly. A szénának nagyon fontos szerepe van a tengerimalac táplálkozásában, egyensúlyban tartva az emésztést és koptatva a fogakat, ezért állandóan legyen előtte, hogy a nap bármely órájában hozzájusson. Bármilyen összetételű tápot is fogyaszt, egészsége megőrzése végett mindig szükséges a naponta adagolt friss széna. A tengerimalac szervezete - az emberéhez hasonlóan - nem rendelkezik olyan enzimmel, mely képes volna C-vitamint előállítani, ezért ezt megfelelt táplálkozással kell pótolnia. Ez a mennyiség a nyári időszakban biztosított a természetes táplálék (zöldfélék, gyümölcsök) által. A frissen szedett zöld fű mindennapi fogyasztása kiváló C-vitamin forrás. A különböző zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök váltakozó adagolása az étrendben szintén ajánlott. A tengerimalac által leggyakrabban fogyasztott és ajánlott zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök: uborka, sárgarépa, petrezselyem, cékla, spenót, karalábé levele, karfiol levele, brokkoli levele, zöldsaláta, zeller levele, paprika, zucchini, sütőtök, retek levele, alma, görögdinnye (a többi gyümölcs nem ajánlott!).
Minden zöldséget, gyümölcsöt mossunk meg, s a mérgező, permetezett növényeket szigorúan kerüljük!

Sose adjunk egyféléből sokat! Úgy adagoljuk, hogy kb. egy befőttes üveg tetején elférő mennyiség legyen, és ½ óra alatt elfogyjon.

Télen a C-vitamin fontossága különösen nagy hangsúlyt kap, hiszen ebben az időszakban az elfogyasztott élelem vitamintartalma általában igen alacsony. Ebben az időszakban a tengerimalac étrendje minél több, C-vitaminban gazdag zöldfélét; zöldséget, gyümölcsöt tartalmazzon. Ha táplálkozásába nincs kellő mennyiségben beiktatva, szükségessé válik a C-vitamin vízben való adagolása vagy kedvenc zöldféléjére való rászórása.
Fontost: A vemhes nőstények, illetve a különböző betegségben szenvedők kétszer annyi C-vitamint igényelnek, mint az egészséges - nem vemhes - malacok.

A magvakat a következőképpen keverjük: - 80 % zab, 20 % egyéb magvak (búza, árpa). A zabnak nagyon alacsony a zsírtartalma, így számos betegségtől megóvhatjuk (elhízás, máj- és veseproblémák). Napraforgó és kukorica lehetőleg ne legyen. A tengerimalacok tápláléka főleg szénából, zöldféléből, gyümölcsből álljon, hiszen ők alapjában véve nem magevők! Naponta 2x adhatunk nekik 1 mokkás kanálnyi magkeveréket. Ha üzletből vásárolt, tengerimalac számára gyártott, teljes értékű tápot kap, nincs szüksége magkeverékre. Ajánlott keverni a kettőt (az újonnan bevezetett tápnál is hasonlóan járjunk el).

Időszakos gondozások

A felnőtt tengerimalac karmát havonta ellenőrizzük és vágjuk, mert nem kopnak úgy, mint vadon élő társainál. A világos színezetű lábaknál jól látható a karomban meghúzódó ér, így elkerülhető ennek megsértése. A karom hegyéből annyit vágjunk, hogy 1, 5 - 2 mm távolságra legyen az értől. A sötét színűeknél - mivel az ér nem látható - gyakrabban vágunk, kevesebbet. Fontos, hogy a karom formájához igazodjunk, ezért kissé ferdén vágjuk, hogy az ív a felső résznél hosszabb, az alsó résznél rövidebb legyen. Ha baleset folytán kissé belevágunk az érbe, e helyen fertőtlenítsük le (pl. Betadine-nel). Ennek ellenére, jobb, ha állatorvossal végeztetjük ezt az érzékeny műveletet.
A fürdetés tengerimalacok esetében nemigen ajánlatos, mivel a sampon/szappan eltávolítja a bőr felületén lévő természetes faggyút. Csak indokolt esetben fürdessük, s ilyenkor kímélő sampont (pl. gyermek- vagy macskasampont) használjunk. Fejét hagyjuk szárazon, hogy szemét, fülét, orrát ne érje víz! Gondosan szárítsuk meg, különben megfázhat. Ha hajszárítót használunk, alacsonyabb fokozatra állítsuk, vagy testétől távolabb tartsuk, mert bőre érzékeny. Két hónaposnál fiatalabb kölyköt, vemhes vagy szoptató nőstényt ne fürdessünk! Ha ez valamilyen ok miatt elkerülhetetlen, ezeknél ne használjunk sampont/szappant.
Szőrét akár naponta fésülhetjük, hosszú szőrű tengerimalacok esetén e műveletet türelmesen, gyengéden végezzük.

Időnként fogazatát is vizsgáltassuk meg állatorvossal. Ha egyik-másik metszőfogából - az elöl elhelyezkedő fogak egyikéből - egy darab letörik, viszonylag hamar visszanő. Ebben az időszakban a kérdéses fog növekedését naponta ellenőrizzük, míg eredeti formáját el nem éri. Ha emiatt táplálkozni nem tud, kedvetlen, levert stb.: forduljunk orvoshoz. Kivételes esetekben a tengerimalacnál fogtúlnövés jelentkezhet. Ilyenkor, minél hamarabb orvoshoz kell vinnünk, különben elpusztul!

Fontos: Ha a tengerimalacot felvesszük, két kézzel emeljük fel, gyengéden, de határozottan. Egyik kezünkkel nyúljunk a mellkasa alá, a másikkal a fenekét fogjuk meg.

Hogyan játszik?

Egy megszelídült tengerimalac nagyon barátságossá válik, és szívesen sétál ketrecén kívül is. Erre megfelelő a konyha, fürdőszoba vagy olyan helyek, melyeknek padlózatát könnyű tisztítani. Ha társa van, a felfedező utak még érdekesebbé válnak számára. Szaladgálnak, kergetőznek. Örömmel fogadják, ha kartondobozokból vagy fából készített labirintusokba bújhatnak. Vastag műanyagcsöveket is letehetünk, ha ezekben kényelmesen elférnek. Igen alkalmas a padlószőnyeg feltekerésére használatos papírhenger is. A WC-papír üres papírhengerét kibélelhetjük szénával, számos tengerimalac szívesen eljátszik ezzel. Ha ketrecük tágasabb, ebben is elhelyezhetünk WC-papír gurigákat almafaága(ka)t, fűből font bújókat stb. Így többet mozognak, járkálnak. A ketrecébe sose tegyünk forgót (hörcsögöknek valót), bármilyen labdát, mert ezekkel nem tud játszani! A kölyök tengerimalacok nagyon játékosak. Hangulatuk tetőfokán pattogatott kukoricaként ugrálnak a magasba, a levegőben akár 180°-os hirtelen fordulatot tesznek, majd merőben más helyzetben érnek földet, anyjukat is ugrálásra, jókedvre késztetve.
A tengerimalac legkedvesebb játéka? Egy másik tengerimalac, amellyel játszhat!

Tengerimalac betegségek

A tengerimalac gyakran vakarózik. A túl gyakori vakarózás és a megszokottnál nagyobb mennyiségben történő szőrhullás viszont jelezheti élősködők, gombák jelenlétét. Kérjük az állatorvos segítségét. A helyes kezelést csak az orvos állapíthatja meg.

A tengerimalac, növényevő lévén, a nap legnagyobb részét rágcsálással és táplálék után való kutatással tölti. Az étvágytalanság számos betegség tünete és igen súlyos következményekkel jár, hiszen 16-20 óra elteltével beindul egy májkárosodási folyamat, s így állapota egyre jobban romlik. Ha levert és nem mutat érdeklődést az élelem iránt, állatorvos kezelésére szorul. Fontos, hogy a betegség tüneteit idejében észrevegyük. Ha az utolsó étkezéstől számított 6-12 óra alatt nem fogyaszt élelmet, étvágytalansága betegség jele. Az idő múlásával állapota egyre rosszabb lesz, kezelés nélkül elpusztul. Még azon a napon(!) vigyük állatorvoshoz, hogy a megfelelő kezelést megkapja.

Összefoglalva:

A tengerimalac megbetegedhet, ha gondozása és/vagy etetése helytelen. Ha törődünk vele, igényeinek megfelelően tápláljuk, és egy vagy több fajtárs - lehetőleg azonos nemű - mellett élhet, jól fogja érezni magát nálunk, számos kedves élménnyel gazdagítva napjainkat.

dr. Varga József és dr. Hábor Krisztián