Nem is hinnénk, hogy a nyár önmagában mennyi veszélyt rejt állatainkra nézve. Sajnos minden évben találkozunk hőgutát vagy napszúrást elszenvedett állatokkal, akik nagyon rossz állapotban kerülnek rendelőnkbe, és sokszor már nem tudunk rajtuk segíteni.
A nyári, szezonális megbetegedések 90%-át meg lehet előzni, ezért fontosnak tartjuk, hogy írjunk a leggyakoribb megbetegedésekről és megelőzésének módjairól.

A nyár együtt jár a napsütéssel és a meleggel. Először beszéljünk a napsugárzás hatásairól. A napsugaraknak nélkülözhetetlen szerepük van a csontok fejlődésében, illetve a csont egészséges anyagcseréjében. A szervezetben termelődő D-vitamin előanyaga az anyagcsere folyamán a bőrbe kerül, és ott a napfény hatására átalakul D-vitaminná. Ez a vitamin pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a bélcsatornából felszívódjon a kalcium, ami beépül a csontokba. Ha nincs D vitamin, akkor nincs kalcium-beépülés, és fiatal korban kialakul az angolkór. Idősebb korban is szükség van a szervezetnek a napfényre, hiszen hiánya miatt a csont anyagcseréje szenved károsodást, és kialakul az osteomalatia. Mindkét esetben a csont kalcium tartalma lecsökken, ezért könnyen törik, és deformitást szenved.

De a napsütés számos előnye mellett annak negatív oldaláról is kell említést tennünk. Az emberek bőre fedetlen, nem takarja sűrű szőrzet, ami megvédené a leégéstől, és ennek következményétől, a bőrrák kialakulásától. Sok kutya rendelkezik fehér vagy világos rövid szőrzettel, és világos, pigment-szegény bőrrel. A káros UVA/UVB fény ezen állatok bőrét (főleg az orrhát, a fülek, fejtető, és farok területét) égetik, és kialakul a klasszikus leégés, és a bőr fölhólyagosodása. Nagy figyelmet kell fordítani azon ebekre is, akik frissen lettel nyírva. Főleg fehér színű macskákban és kutyákban diagnosztizáltunk fülön kialakuló bőrdaganatot, ami kezelés ellenére is kiújulásra hajlamos, és halálos kimenetelű is lehet. Mint minden betegségnél, itt is a megelőzés a legfontosabb. Tűző napon sose tartózkodjon az állat huzamosabb ideig, és a veszélyeztetett egyedek érzékeny bőrterületeit érdemes lekenni olyan napvédő krémmel, amit az állatorvos javasol. A hagyományos napvédő krémek bőrirritációt okozhatnak az állatnak, ezért kell kikérni szakember véleményét az adott krémmel kapcsolatban.

Még gyakrabban fordulnak elő hőgutás megbetegedések, ez tipikus nyári betegség, ami akkor alakul ki, ha az állat meleg, levegőtlen helyen tartózkodik hosszabb- rövidebb ideig. Klasszikus példa erre a kocsiba zárt kutya. Az autó légtere könnyen túlmelegedhet, ha nincs meg a légmozgás (az ablakok nincsenek kellő mértékben leengedve). A meleg ellen a kutya lihegéssel védekezik, így próbálja a plusz hőt leadni. Ha azonban a kocsiban, vagy bármely más zárt térben a hőmérséklet túl gyorsan, vagy túl magasra emelkedik, illetve a levegő páratartalma nagymértékben nő, akkor már nem tud több hőt leadni, és a kutya szervezete túlmelegszik. A testhőmérséklete ebben az esetben akár 43 fokra is felemelkedik, és kialakul egy sokkos állapot. A kezdeti lihegést egy sokkal intenzívebb lihegés váltja fel, amelyet levertség követ. Az állat figyelme tompul, nem, vagy csak csökkent mértékben reagál a környezetére, és kialakul a kómatikus állapot. Az állat elvesztheti az eszméletét, és görcsrohamok is jelentkezhetnek. Az idegrendszeri tünetek azzal magyarázhatóak, hogy a megemelkedett testhőmérséklet miatt kialakul egy agyi ödéma, ami ha hosszabb ideig fennáll, az agy szövetében visszafordíthatatlan roncsolódás következik be, és az állat elpusztul. Ez a tragédia azonban nem csak a kocsiba zárt állattal történhet meg, hanem meleg időben erős fizikai munkát végző ebeknél is pl.: vadászat, versenyek, vizsgák, kiképzés alkalmával. A hőguta kialakulását még segítheti, ha az állat nem kap vizet, nincs folyadék bevitel. Minden esetben az ember vonható felelősségre, ha ez az állapot bekövetkezik, ezért nyári időszakban a következőkre kell fokozott figyelmet fordítani: soha ne tegyék ki kutyájukat erős fizikai megterhelésnek nagy melegben! Az állatnak mindig biztosítva legyen friss víz, és soha ne hagyják a kutyájukat a kocsiban akár még pár percre sem! Ahhoz, hogy a betegség kialakuljon, nem feltétlenül szükséges kánikula, vagy tűző nap, elég csak egy párás, levegőtlen helyiség. Ha azonban mégis bekövetkezik a hőguta, akkor az első és legfontosabb teendő, míg az állatorvoshoz nem érnek, a kutya testhőmérsékletének normalizálása. Ezt enyhébb esetben el lehet érni, ha az állatot hűvös, szellős helyre rakják, és itatják. A lázat csökkenteni lehet azzal, ha nem túl hideg vízzel locsolják, hűtik a beteg testét, illetve hideg vizes borogatást tesznek a kutya tarkójára és fejére. Természetesen súlyosabb állapotban (agyi ödémánál, eszméletvesztésnél, illetve görcsöknél) ezek a beavatkozások még kevesek az állat állapotának stabilizálásához, ezért sürgősen állatorvoshoz kell fordulni, de minden hasonló tüneteket produkáló állatnál is állatorvos segítségét kell kérni, hiszen sokszor csak ő tudja megállapítani az állapot súlyosságát.

A nagy melegben a kutyák is tudnak napszúrást kapni. Természetesen ennél a betegségnél is van fajtadiszpozíció, pl. csivavák, bulldogok, mopszok fokozottan veszélyezettet fajták. A betegség lefolyása és tünetei hasonlóak a hőgutához, és természetesen itt is a megelőzés a legfontosabb. Minden esetben biztosítani kell az állat számára árnyékos helyet és természetesen ivóvizet. Sétáltatás csak kora reggel illetve késő este legyen, és ilyenkor is kerüljük az erősebb fizikai megterhelést.A nyári napokra tehát nem csak magunkat, hanem kedvencünket is fel kell készíteni, és folyamatosan óvni! Ez a felelős állattartás egyik alapszabálya, amely minden gazdira és állatra egyformán vonatkozik.

dr. Varga József és dr. Landauer Krisztina